június 2018

Ez a tanítás egy olyan írásrészt illetve annak környezetét vizsgálja meg, amely igevers automatikusan képes kész válaszokat kiváltani legtöbbünkből. Az izgalmas mondat a Máté 22:14-ben olvasható: “Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.” 

A pogányok ideje a babiloni fogságtól egészen a Messiás második eljöveteléig tart. A teokratikus királyság korszaka Izrael számára véget ért. Ezután következik a pogány (nem zsidó) népek politikai hatalmának kora. De addig  Izrael története és később a gyülekezet élete a nem zsidó népek politikai konfliktusai között zajlik. Isten királysága ebben az időszakban láthatatlanul, egyének (zsidók és nem zsidók) szívében van jelen. Nem jut intézményesített hatalomra semmilyen formában,

A gyülekezeti fegyelmezés témájához szervesen kapcsolódik a megbocsátás kérdése. Hiszen a fegyelmezés egyik kulcs szempontja a helyreállítás és megbocsátás. A hívők közötti megbocsátás illetve a közösség megbocsátása a vétkes felé az isteni megbocsátás alapjain nyugszik. Sokat engedtek el nekünk és nekünk is hasonlóan kell cselekedni. De a kérdés az, mik a feltételei a megbocsátásnak. Vannak-e ilyenek egyáltalán?

Bár Antipász pályája végén mindent mondhatott volna, csak azt nem, hogy sikeres, de volt egy időszak, amikor vállalta a politikai konfliktust vallásos meggyőződése miatt. Valójában Antipász annyira volt vallásos, amennyire a vallás az általa helyesnek ítélt politikájához a hatalmi ranglétrán fölfelé szükségesnek mutatkozott.