Az úrvacsora biblikus hátterének tanulmányozását folytatjuk. Mit jelent az úr asztala és a démonok asztala az erdeti kontextusban?
Blogok
Ebben a több részből álló tanításban az úrvacsora kérdését vizsgáljuk meg. Hogyan kapcsolódik a “kenyér megtörése” kifejezés az úrvacsorához? Hogyan alakult ki a gyakorlat közvetlenül az apostoli kor után a 2. századtól kezdve? Mi a kapcsolat az “úr asztala” és az úrvacsora között? Mennyiben vesztette el a mai gyakorlat az egyházban az eredeti zsidó gyökereit?
Folytatjuk az úrvacsora eredeti, zsidó gyökereinek vizsgálatát. Mit jelent a kenyér megtörése?
Egy kaliforniai zsinagógában elkövetett merénylet komoly kérdéseket vet fel hívők számára, mivel az elkövető magát hitvalló kereszténynek tartotta, és tettét teológiai antijudaizmus vádjával is indokolta. A gyilkos kijelentései kapcsán minden hívőnek, közösségnek érdemes elgondolkozni azon, hogyan viszonyul közösségük, gyülekezetük, teológiájuk Izraelhez, illetve a szelíd olajfához? Mire hívja fel a figyelmünket Pál apostol mindezzel kapcsolatban?
A mi korunk nem törvény nélküli, a görög írások levelei jelentős részének a témája az, hogy mit tegyünk és mit ne. Igen sok törvény a levelekben hasonló vagy akár megegyezik a mózesi törvényben található parancsokkal. Ettől természetesen a kettő még nem ugyanaz, de ennek az oka az, hogy Isten szent, és morális karaktere mit sem változik. Ebben az értelemben beszéltek teológusok az örökkévaló törvényről.
Hogyan képviseljük Isten morális törvényét kegyelmi módon? Lehet-e valaki számára az Írás kárhoztató törvény csupán?
A Héber Bibliában megjelenik-e Jesua (Jézus) neve. Jesua neve azonos Józsué (Jehosua), Mózes utódja nevével és más Izraeliták nevével (Jesua) a Héber Írásokban. De megjelenik, mint megváltás, szabadítás jelentésű szóként is (jesuah) több tucatszor.
A tanítás a Róma levél rövid öszefoglalása különös tekintettel a 9-11. fejezetekre. Mi Pál üzenetének a fő mondanivalója? A nem hívő zsidók megváltásban játszott történelmi szerepére koncentrál a jelenben, vagy az összes nem hívő ember ontológiai (lételméleti) helyzetére minden időkben?
Ha megnézzük Mózes könyveit, akkor azt látjuk, hogy a fáraók különbözőképpen szolgálták Isten céljait. József idejének fáraója áldásul szolgált a zsidók számára, és fizikai megmenekülést jelentett hozzáállása a zsidók számára, mert megmenekültek az éhínség elől. Jelentett ez a fáraó számára spirituális megmenekülést is? Aligha érvelne bárki is emellett.
A Róma levél 9. fejezte kiemelkedő szerepet tölt be a protestáns teológia kiválasztással foglalkozó irodalmában. Miért gyűlülte Isten Ézsaut? Miről szól Jákob szeretete? Sorozatunk következő részében ezekre a kérdésekre keressük a választ.
„De hogyan leszek megváltva?” Sokszor felmerülő kérdés olyan beszélgetések alatt, ahol érdeklődő nem hívőkkel találkozunk. Bizonyára mindenkinek volt már olyan élménye, ahol nyitottsággal találkozott a bizonyságtételre, és értelmes kérdésekkel szembesült. Nem ez az általános, de nem is lehetetlen.
Aki szeretne egyszerű és közérthető alapvetéseket Bibliamagyarázat témájában, annak érdemes meghallgatni ezt a tanítást. Már ezzel a pár ponttal is elkelülhető lenne mindaz, ami a kései eső (Latter Rain), az Új Apostoli Reformáció (New Apostolic Reformation), a Harmadik Hullám (Third Wave) vagy éppen a Bethel féle új Toronto irányzatok térhódításával oly vonzó és kívánatos a hívők tömegeinek.
Folytatjuk sorozatunkat a bibliai kiválasztás témájában. Egy izgalmas állításához érkeztünk, ahol Jesua arra utal, hogy ő választott és nem azok, akikhez szólt. Kire vonatkozik ez? Mennyiben általános? Mennyiben speciális? Mennyiben szól örök életre? Mennyiben a szolgálatra?
Ha az evangélium üzenetét hirdetjük, akkor ugyanazt kellene hirdetnünk: Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint. Ha az evangéliumot hirdetjük ingyenesnek kell lennie és örökre kell szólnia. Ha nem ingyenes, nem az evangélium. Ha nem örök érvényű, akkor nem az evangélium.
Talán már feltűnt a rendszeres olvasónak, általában vonakodunk napi (politikai és egyházi) aktualitással foglalkozni, legalábbis a biblikus témájú írásainkban. Persze azért időről időre előkerülnek olyan témák, amelyek nagyon is kötődnek a napi kérdésekhez, de ezeket is – amennyiben lehetséges – bibliai, valós eseményeken keresztül szeretnénk bemutatni.
Ebben a tanításban megvizsgáljuk azokat a pontokat, amelyek valójában túlmutatnak a saját kultúránkon, a keresztény szubkultúrán. Látjuk, hogy a férfi és a nő egyaránt Isten képmásai, és eredetileg uralkodásra lettek teremtve.
Ez a tanítás egy olyan írásrészt illetve annak környezetét vizsgálja meg, amely igevers automatikusan képes kész válaszokat kiváltani legtöbbünkből. Az izgalmas mondat a Máté 22:14-ben olvasható: “Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.”
A pogányok ideje a babiloni fogságtól egészen a Messiás második eljöveteléig tart. A teokratikus királyság korszaka Izrael számára véget ért. Ezután következik a pogány (nem zsidó) népek politikai hatalmának kora. De addig Izrael története és később a gyülekezet élete a nem zsidó népek politikai konfliktusai között zajlik. Isten királysága ebben az időszakban láthatatlanul, egyének (zsidók és nem zsidók) szívében van jelen. Nem jut intézményesített hatalomra semmilyen formában,
A gyülekezeti fegyelmezés témájához szervesen kapcsolódik a megbocsátás kérdése. Hiszen a fegyelmezés egyik kulcs szempontja a helyreállítás és megbocsátás. A hívők közötti megbocsátás illetve a közösség megbocsátása a vétkes felé az isteni megbocsátás alapjain nyugszik. Sokat engedtek el nekünk és nekünk is hasonlóan kell cselekedni. De a kérdés az, mik a feltételei a megbocsátásnak. Vannak-e ilyenek egyáltalán?
Bár Antipász pályája végén mindent mondhatott volna, csak azt nem, hogy sikeres, de volt egy időszak, amikor vállalta a politikai konfliktust vallásos meggyőződése miatt. Valójában Antipász annyira volt vallásos, amennyire a vallás az általa helyesnek ítélt politikájához a hatalmi ranglétrán fölfelé szükségesnek mutatkozott.