Van aki számára talán provokatívnak tűnik, hogy a Messiás tökéletes áldozatának ünnepén előző írásunkban számon kérjük az egyház húsvéti gyakorlatát. Miért változtatta meg az eredeti ünnep dátumát és próbálta meg minden eszközzel elfelejteni a hagyományos zsidó gyökereket, amelyben az úrvacsora is sokkal inkább világossá válik, hiszen Jesua tanítványaira ebben az összefüggésben bízta rá a megemlékezést, ameddig újra el nem jön?
Most pedig szeretnénk még egy lépéssel továbbmenni és megmutatni, hogy a messiási királyságban az ünnepet eredeti formájában helyreállítják. Bár lesznek bizonyos eltérések a mai ünnephez képest, mert a királyság törvényei és gyakorlata nem a mózesi törvények újraélesztése, mégis bizonyos részei teljesen azonosak. Ezékiel 45:21-24:
Az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján legyen a ti páskátok; a hét napos ünnepen kovásztalan kenyeret egyetek. És a fejedelem azon a napon áldozzék ő magáért és a föld egész népéért egy bikával, bűnért való áldozatul.
És az ünnep hét napján tegyen egészen égőáldozatot az Úrnak hét bikával és hét kossal, épekkel, naponként hét napon át, és bűnért való áldozatot egy kecskebakkal naponként; És ételáldozatul tegyen egy éfát a bika mellé és egy éfát a kos mellé, és az olajból egy hínt az éfához.
A pészáh ünnepét Niszán 14-én követi a kovásztalan kenyér hét napos ünnepe. A 25. versben Ezékiel a sátoros ünnepre utal:
A hetedik hónapban, a hónap tizenötödik napján, az ünnepen hasonlóképen cselekedjék hét napon át: a bűnért való áldozattal, az egészen égőáldozattal, az ételáldozattal és az olajjal.
A messiási királyságban az áldozati rendszer működése erősen vitatott kérdés. Miért van áldozat a Messiás bevégzett munkája után? Sokan ezért nem hajlandóak az Ezékiel 40-48. fejezeteket szó szerint értelmezni. De ha így van, akkor a legtöbb információ és részlet értelmét veszíti. Ezenkívül, ha minden szimbolikus, akkor miért nincsenek elmagyarázva a szimbólumok. Így a nem szó szerint értelmező szubjektívvé válik és találgatásokon keresztül ellentmondásos nézetek hatalmas tömege keletkezik. A szó szerinti megközelítés a legbiztosabb módszer, hogy megértsük ezeket a részeket. Dr Arnold Fruchtenbaum szerint legalább négy ok van az egész rész szó szerinti értelmezésére:
„Először: ez normál hermeneutika, amit bárhol máshol használunk az Igében és minden teológus legalábbis a Biblia számos részén ezt használja. Csak a diszpenzácionalisták használják a szó szerinti értelmezést konzisztensen. Egy ilyen egységes használat vezet ahhoz a következtetéshez, hogy lesz millenniumi templom és áldozat.
Másodszor: Ezékiel nem az egyetlen, aki beszél a millenniumi templomról és az áldozatokról. Más próféták is beszélnek erről nem apokaliptikus összefüggésben. A millenniumi templomról beszél Ézsaiás 2:3:
És eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein, mert tanítás Sionból jő, és Jeruzsálemből az Úrnak beszéde;
Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente. (Dániel 9:24)
A millenniumi áldozatokat említi Ézsaiás 56:6-7:60:7, 66:18-23, Jeremiás 33:18, Malakiás 3:3-4 és Zakariás 14: 16-21 (ez az utolsó rész a sátoros ünnepről beszél a messiási királyságban, amely speciális áldozatokat igényel mint a szolgálat része). Ezért sok prófétát és igehelyet kell allegorikusan érteni, ha nem lenne millenniumi templom és áldozat.
Harmadszor: a millenniumi templom nem az egyetlen templom, amelyet Ezékiel leír. A 8-11 fejezetben leírja a Sekina eltávozását az első templomból Izraelből. Mindenki egyetért abban, hogy a templom leírása és az események nagyon is szó szerintiek. A 40-48-as fejezetben Ezékiel leírja a Sekina visszatérését a negyedik templomba. Ha az első templom leírását szó szerint értjük, akkor a negyedik templomról elmondottakat is hasonlóan kell értenünk.
Negyedszer: Ezékiel rengeteg részletről számol be a méreteket és az áldozatok típusait illetően. Mindenki egyetért abban, hogy a Mózes törvényében leírt részletek szó szerint értendők. A szent sátor és az első templom méretei szó szerint értendők. Nincs okunk a negyedik templommal kapcsolatos információkat másként értelmezni. Ha szimbolikusak lennének, akkor miért nem magyarázza el Ezékiel a jelentésüket? Akik szimbolikusan értik, miért nem tudják megmagyarázni? Ahogy a szent sátor és a mózesi áldozatok tartalmaznak szimbolikus, tipológikus és spirituális igazságokat, hasonlóan az áldozatok a millenniumi templomban szó szerintiek, de szellemi igazságok szimbólumai is. Az a tény, hogy Ezékielnek mindezt le kellett írnia minden részletében, Izrael számára elvesztené minden jelentőségét, ha nem azt jelentené amit mond.” (idézet: Arnold Fruchtenbaum: Footsteps of Messiah)
Fotó: Leah Kovtunenko
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges